Tegnap beszéltem Tőkés Tamás Úrral, aki a hasznosi víztározóval kapcsolatban eljuttatta hozzám eddigi levelezése egy részét, melyet ezúton közzé teszek. Olyan kérdéssel foglalkozik a levelében, mely mindannyiunkat kell hogy érdekeljen. Tőkés Tamás immár lassan 10 éve folyamatosan levelezésben áll az illetékes szervekkel és több alkalommal hívott meg államtitkárokat, minisztereket a víztározóval kapcsolatos problémák megismertetésére. Jelen levelében is említi (melyet ki is emelek a szövegben szinessel), hogy Dr. Illés Zoltán államtitkár Úr is jelezte, amint ideje engedi, személyesen fog ellátogatni hozzánk. Természetesen a helyi FIDESZ-KDNP képviselőcsoportja és szervezetei is csatlakoznak ehhez a meghíváshoz és levélben fogjuk kérni mi is az államtitkár Urat, hogy közösen keressünk megoldást a Tőkés Tamás által is felvetett problémákra.

Közérdekű információk árvízvédelemmel kapcsolatban Pásztón

2010. június 2-án árvízvédelmi VÉSZHELYZET elrendelése után levelet írtam Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, amelyben leírtam, hogy 10 éve foglalkozom árvízvédelemmel, és próbáltam lobbizni a 2 db Mátrai záportározó megépítése érdekében. A cél érdekében a 1999-es Mátrai árvizek után Pásztóra hívtam Dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselőt, később Környezetvédelmi és Vízügyi államtitkárt. Kértem, legyen segítségünkre, hogy az árvízveszély kezelhető legyen. A globális felmelegedés következtében akár óránként 100-120 mm csapadék is leeshet, amely a 72 km²-es Mátrai vízgyűjtő területen 2-3 millió m³-es vízmennyiséget jelenthet, ez nagy károkat okozhat. Az egyik fő ok a tarvágásokban keresendő, amellyel szintén hatalmas környezeti, ökológiai katasztrófákat okoztak (okozunk). Ami nem áll meg a növényeknél, állatoknál, hanem konkrétan emberi életeket veszélyeztet. Elmondta, hogy a Heves-megyei vízgyűjtő területről lezúduló vizet záportározókkal kellene kezelni. Műtárgyak megépítésével, sziklafogók, hullámtörők, iszapfogók elkészítésével, amely a Vásárhelyi programhoz kapcsolódna. Utána Pásztón járt az üggyel kapcsolatban Dr. Kóródi Mária, KVM miniszter asszony is. Sajnos érdemi dolog évekig nem történt, pedig ha záportározók elkészültek volna, akkor elkerülhető lett volna a 2005. április 18-ai mátrakeresztesi árvízi katasztrófa, amely több mint 1 milliárd Ft kárt okozott. 2005. április 20-án Dr. Gombos András KVM államtitkárt hívtam a helyszínre. Az államtitkár úr a helyszínen sajtótájékoztatót tartott és bejelentette, hogy záportározót fognak építeni a Mátrában, és ezzel tehermentesíteni lehet a hasznosi ivóvíz tározó gátját. Készültek hatástanulmányok, tervek, de a tározók nem készültek el. Tehát kimondható, hogy a szociál-liberális kormányok politikai és szakmai hibát követtek el, az árvízvédelem területén is.

A miniszterelnöki hivatalból rövid választ kaptam: „ A kérés tartalmára tekintettel, levelét átküldtem az ügyben hatáskörrel rendelkező Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, Dr. Illés Zoltán államtitkár úrnak.”

Ezután megkerestek a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Elmondtam a tudomásomra jutott közérdekű információkat, és jelentést készítettek az államtitkár úrnak. Ezután az államtitkár úrtól kaptam egy nagyon korrekt választ a feltett kérdéseimre.

A Zagyva-patak Pásztó fölötti felső folyásánál még 1971-ben elkészült a „Zagyva tározók vízrendezése- című tanulmány, amely a zagyvai árhullámok mérséklésére hat árvízcsúcs csökkentő tározó építését vizsgálta meg. A hat tározóból három valósult meg, a Tarján pataki, a Maconkai- és a Mátraverebélyi tározók az 1970-es években. Az azóta eltelt évtizedekben a tározók többször is eredményesen betöltötték az árvízcsúcs csökkentő funkciót. Szerepük az idei évben különös hangsúlyt kaptak, hiszen a februári, májusi, júniusi árhullámok alkalmával mindhárom tározó jelentős segítséget nyújtott a Zagyva alvizi szakaszának tehermentesítésében. 1999-ben a szaktárca elkészítette a „Záportározó építési lehetőségek” című kiadványt. Ebben szerepelt, hogy a helyi vízkárok megelőzését leginkább a települések védelme érdekében megvalósítandó záportározókkal lehet megvalósítani. A tanulmányban több helyen hangsúlyosan szerepelt, hogy a javasolt építési lehetőségek csak előzetes vizsgálatok eredménye, megvalósításuk a helyi vízkárelhárításért felelős és leginkább érintett helyi önkormányzatok számára nyújt segítséget. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a helyi közszolgáltatások körébe a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezető, a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik. Továbbá, a helyi önkormányzatok feladata: a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, - kül- és belterületi védművek építésével – a védművek fenntartása, fejlesztése és azokban a védekezés ellátása.

Véleményem szerint jó lenne, ha az árvizek megelőzése és az árvízi védekezés feladata újra állami feladatkörbe kerülne. Az önkormányzatokat tovább terhelni nem lehet, így is túl sok feladatkört kaptak és ezekre nincs meg az anyagi forrásuk. Jelenleg arra van lehetőség, hogy Európai Uniós források megnyitásával a Regionális Operatív Program (ROP) keretéből pályázati forrást kapjanak az Önkormányzatok. Az Észak-magyarországi Régió pályázati konstrukciója tartalmazza a belterületi és térségi vízrendezési feladat megoldásához szükséges kiírásokat.

A pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) írja ki várhatóan a 2011. évben is. A beruházás összegének 90 %-át lehet támogatásban elnyerni. A 10% önrészt pedig az ÉRV Zrt.-nek kellene biztosítani, mivel ő az ivóvíz bázis kezelője, és a tulajdonos a Magyar Állam.

Az államtitkár úr a következővel zárta 2010. augusztus 27-én kelt levelét:

„Kedves invitálásnak eleget téve, amennyiben a kormányzati munka megengedi, szeretnék a közeljövőben a helyszínen tájékozódni Pásztó település védelme érdekében megvalósítható záportározók építési lehetőségéről.”

Szeretettel várjuk Dr. Illés Zoltán államtitkár urat Pásztón, aki jelenleg az ajkai zagytározó gátszakadásból adódó vörösiszap katasztrófa munkáival van elfoglalva. Azonban bízom benne, hogy a közeljövőben ígéretéhez híven a Mátrai záportározók problémaköre is megoldódik és megnyugtató megoldás születik a hasznosi gát tehermentesítésére.

A közelmúltban a helyszínen győződtem meg a hasznosi gát mentett oldali rézsűjén keletkezett suvadás (A talajban a rétegvizek hatására létrejövő talaj megcsúszás) helyreállítási munkálatairól. A suvadás környezetében a gát alsó szakaszának teljes hosszában megtörtént a talajcsere. A talajtömörítés is – szemrevételezés alapján - szakszerűen megtörtént, utána humusz terítést kapott a gát is és újra füvesítve lesz. 4 db mélyfúrású kúttal kiegészült a megfigyelőrendszer. Átépítették és kibővítették a dréncsöves szivárgó rendszert, ellenben nem épült vasbeton támfal a rézsű megtámasztására. Megjegyezni kívánom, hogy Amerikában a hasonló ivóvíz tározók gátját – az egészet – jó minőségű vasbetonból építik és az teljesen földrengés biztos. A későbbi újabb suvadás megakadályozása érdekében, véleményem szerint itt is vasbeton támfalat kellett volna építeni cölöpalapozással vagy sávalapozással.

Beépítésre került a toronyba a saválló acélból készült zsiliprendszer, amelynek a kapacitása 37m³/sec - megjegyezni kívánom, hogy az eddigi 8 m³/sec kapacitású zsiliprendszerrel a Kövicses medre megtelt. Ezzel a zsiliprendszerrel 24 óra alatt akár 3 millió m³ vizet le tudnak engedni, azonban ehhez szükséges a Kövicses patak medrének rekonstrukciója. Szükség szerint kotrása, mélyítése, szélesítése, partfal magasítás és szükség szerint gabionkasokkal történő megerősítése (Acél hálóban nagyméretű cserkövek elhelyezése). Szükséges lenne a ZAVIT újraindítására.

A 2010. június 2-ai vészhelyzet elrendelés és kitelepítés indokolt volt, mivel készült Pásztóról és Hasznosról egy „úgynevezett katasztrófa térkép”, amelyet szakemberek készítettek el számítógépes rendszerben, magassági geodéziai pontok alapján. Esetleges gátszakadás esetén Hasznost 2-3 perc alatt érhette volna el az árhullám és a belterület 60%-át sújtotta volna. 2,5-3 millió m³ víz Pásztót 10-12 perc alatt érhette volna el és a Kövicses nagyvizi medrének 20 %-át érintette volna. Amelynek nyomvonala nagyjából megegyezik a vészhelyzet elrendelésekor, a kitelepítésre elrendelt utcákra, lakóházakra és közterületekre. Tehát elmondható, hogy a prevenció (megelőzés) a lényeg és teljesen indokoltak voltak a döntések. Az 1995. évi LIII. tv., amely a Környezet Védelmének Általános szabálya 12.§ kimondja a tájékozódás és tájékoztatás és a nyilvánosságról szóló rendeletét.

„Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tények, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezet szennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, valamint a környezet egészégre gyakorolt hatásának megismerésére. Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat- mint közérdekű adatokat megismerni.” Ezen jogszabály ismeretében és szellemében született ezen írásom.

Pásztó, 2010. október 22.

Tisztelettel:

Tőkés Tamás

civil környezetvédő

Tőkés Úr volt szíves néhány fényképet is mellékelni, ezeket is közzé teszem. A képeken a tározó felújítási munkálatai láthatóak: